Kompromisszummentes minőség kedvező áron!  Csak Magyar termékek! 4 budapesti átvételi pont!  Bp-i házhoz szállítás általunk szerdán és szombaton! Foxpost csomagküldés: 800 Ft !Az átvételi pontok minimális rendelési összegei: XV. ker. 1 Ft, III., XI., XIII. ker. 5500 Ft. Házhoz szállítás általunk a Bp.1-16.kerületbe 7000 Ft-tól, 900 Ft.

Frissen préselt gyümölcslé házhozszállítással Budapesten

Miben különbözik a frissen préselt almalé (gyümölcslé) a bolti, 100 %-os gyümölcslevektől?

Nos, minden bolti, 100 %-os  gyümölcslé sűrítménybél készül visszahígítással és ízbeállítással. A sűrítményeket lehet 1-2 évig is tárolni, ezért így csinálják a TV-ben is hirdető nagyobb gyártók. A Jómagyar.hu frissen préselt gyümölcslé gyártása: a hűtőházban fagyasztott bogyósok kiolvadása után kipréselik a levüket és hozzákeverik a szintén frissen préselt almaléhez! 82 C° fokos kíméletes pasztörizálás után, a 3 és 5 literes tasakokban 3 hónap szavatosságot vállalunk, ha netalántán előfordulna erjedés, azt garanciálisan cseréljük.

Jómagyar.hu frissen préselt gyümölcslé árak 

Almalé 5 l: 1400 Ft / 5l 5db-tól 1300 Ft!

Pirosribizlis almalé: 1850 Ft / 5 l

Homoktövises almalé 10 % homoktövissel: 2000 Ft / 3 l !!

Feketeribizlis almalé 5 l: 2100 Ft

Meggyes almalé 5 l: 2100 Ft

A 100 %-os gyümölcslevek gyártása

Mai világunkban viszonylag tömegesnek tekinthető a 100 %-os gyümölcslevek fogyasztása. Ha egészséges (nem egészségromboló) üdítőitalt keresünk, akkor még a 100 %-os gyümölcslevek a leginkább a természeteshez (gyümölcsök!) közelítő alternatívák. Tápértékük nem tökéletesen egyezik meg a névadó gyümölcsökkel persze, de a szénsavas üdítőket fényévekkel, a nektárokat pedig jelentősen verik beltartalmi értékeikkel. 100 %-os gyümölcslé itt.

Néhány szó az energiaital botrányról

Természetesen manapság már kezd kiborulni a bili, hogy mivel is engedi itatni az Egészségügyi Minisztérium/állam a fiatalságot. Az elmúlt évekig csak a “szénsavas”, koffeines üdítők rombolták szervezetüket, de a deregulált, liberális európai úniós piacon, ahol a tőke és az áruk szabad áramlása az alaptörvény, ma már mindent lehet árulni, legfőképpen energiaitalokat. Sorban halljuk a hírekben, hogy fiatalok lettek rosszul energiaital “túladagolásban”.

Kedves hatóságok, törvényhozók!

Önöknek azonnal lépni kellene az ügyben, ahogy más egészségkárosító anyagok mennyiségét is szabályozniuk kellene már évek óta. Ilyen pl. a transzzsírsav, nitrátok, allergén adalékanyagok vagy a taurin is. Hogy képzelik önök, hogy nem tesznek semmit a fiatalság tömeges energiaital, dohány – és alkoholfogyasztása ellen? 

Hogyan készülnek a gyümölcslevek?

A gyümölcsalapú készítmények minden esetben (a 100 %-os levektõl egészen a szénsavas italokig) gyümölcs sûrítmények visszahígításával készülnek. A sűrítményhez hozzáadott víz, cukor ill. egyéb anyagok mennyisége az adott termék receptúrájától függ. A sűrítmények előállítása: a gyártáshoz viszonylag gyengébb minõségû nyersanyagot használnak (pl.: léalma). A beszállított gyümölcsöt válogatják, mossák, majd különböző kivitelű zúzókban, magozó-passzírozókban felaprítják. A zúzalékot enzimkezelésnek vetik alá a lékinyerés hatékonyságának növelése érdekében. A pektinbontó enzimek a zúzalék 45-50 fokos hőmérsékleténél oly mértékű sejtfalbontást végeznek, amely mintegy 10-15 %-kal több lé kinyerését teszi lehetővé, így a termelés gazdaságosabbá válik. Az enzimkezelt zúzalék ezután nagyteljesítményű présekbe kerül. A korszerű prések lékihozatala elérheti a 75 %-ot is, amely azt jelenti, hogy például 100 kg almából 75 kg préslé lesz. (A présekben maradó ún. törkölyt tovább hasznosíthatják takarmányozásra, vagy a pektingyártás alapanyagaként.)

A kipréselt lé tisztításra kerül (szűrés, szeparálás), majd többfokozatú vákuumbepárlókba vezetve besűrítik. A vákum miatt alacsonyabb a levek forráspontja, így a sűrítés során sokkal kevesebb a tápanyagveszteség és a kedvezõtlen oxidációs folyamat. A legújabb berendezések aromakinyerővel vannak ellátva, amely a kipréselt gyümölcslé saját aromáit felfogja a sűrítés kezdetén. Az így nyert tömény aromákat a visszahígításkor hozzáadják a termékhez, így a késztermék (100 %-os gyümölcslé) a saját eredeti aromakomponenseit “kapja vissza”. A sűrítményeket hatalmas tartályokban tárolják; a féltermék tartósnak tekinthető magas szárazanyag tartalma miatt. Az itt leírt technológiával gyakorlatilag minden lédús, idényjellegű gyümölcs feldolgozható és hosszabb ideig raktározható minimális tárolási helyigény mellett. Természetesen a déli gyümölcsökből készült levekhez (pl.: narancslé, grapefruitlé, ananászlé, multivitamin-levek) használt sûrítményeket távoli országokból szállítják hazánkba és csak a visszahígítás és dobozba töltés történik az itteni gépsorokon.

A késztermék gyártása: a sűrítményt hosszú csővezetéken juttatják előre a technológiai helyiségben lévő keverőtartályokba, ahol az összetételt állítják be. 100 %-os lé esetén csak ioncserélt vizet adnak hozzá és a saját aromát pótolják vissza. Nektár és gyümölcsital gyártásakor további vegyületeket is hozzákevernek (cukor, savak, aroma, esetleg színezék), üdítőital esetén pedig a szén-dioxiddal dúsított ivóvíz és a tartósítószer adagolása is megtörténik. (A multivitamin-italok készítésekor különböző vitaminokat – pl.béta-karotint – is hozzákevernek meghatározott arányban a sűrítményhez. A vitaminok poralakban, zsákos kiszerelésben érkeznek az üzembe.)Az így homogenizált termék átjut a töltőgépekbe, amelyek dobozokba töltik a levet és lezárják a csomagolást. A készterméket ezután betárolják és kiszállítják.

Miért nem szükséges tartósítószer a légyártásnál?

Az ipari gyártás aszeptikus technológiával történik, amely teljes csíramentességet jelent a tartályokban, csővezetékekben, töltőgépben, csomagolóanyagban és természetesen a letöltendő termékben. Ezt részben számítógépes vezérlésű fertőtlenítő-mosórendszer alkalmazásával érik el, ezen kívül a csomagolóanyag belső felületét hidrogén-peroxidos csírátlanítással tisztítják meg. Az utóbbi erősen agresszív vegyületet hővel bontják el a felületről. A teljes csíramentességet úgy érik el, hogy a terméket hőcserélőn vezetik át a töltés előtt, így az utolsó élő mikroorganizmusok is elpusztulnak. Amennyiben az előírt raktározási idő után sem tapasztalnak erjedést a dobozokban (vagyis nem “puffad fel” a doboz), a termék forgalomba hozható. A tartósítószert tartalmazó termékek gyártásakor fél-aszeptikus technológia jellemző, amely nem jelent teljes csíramentességet, így kémiai anyagok felhasználása is szükséges. Az utóbbi időben azonban egyre inkább törekednek a gyártók is a kémiai tartósítók elkerülésére.

Mennyire egészségesek a forgalomban lévő gyümölcslevek és italok?

Sajnos a sűrítés során mindenképpen lehet számolni vitaminveszteséggel, ennek mértéke azonban a korszerű technológia miatt egyre kevesebb. A távolról érkező narancs- és grapefruit sűrítmények vitamintartalma körül megoszlanak a vélemények; a hosszabb szállítás miatt erősebb vitaminbomlással számolhatunk. Mivel különösen a C-vitamin érzékeny a hőre és oxigénre, így a gyártók e vitamin valamilyen szintű pótlását szokták alkalmazni. (Megjegyzendő, hogy ilyen esetekben a termék magasabb áron jelenik meg, mint “C-vitaminnal dúsított” készítmény, noha a gyártó nagy részben csak a veszteséget pótolja vissza.)

A 100 %-os gyümölcslevek egészségesnek mondhatóak, bár több hasznos komponens ezekből is hiányzik (rostok, enzimek, polifenolok, aminosavak, stb.). Elveszíti a gyümölcs a frissességét a szállítás és a félkész- illetve késztermék tárolása során, ezen kívül a nyers gyümölcs hasznos anyagai is hatástalanná válnak a sűrítés közben. (Ezekből kifolyólag a dobozban lévő késztermék nem hasonlítható össze a dobozon sok esetben látható friss, vitamindús, nyers gyümölccsel.) E termékeknél arra kell ügyelni, hogy a 100 %-os levek hígítatlan fogyasztásakor erősebb savhatás jelentkezhet a gyomorban, főként a savasabb gyümölcsök esetén (narancslé, grapefruitlé). Másrészt a szomjoltó hatás is kisebb a magas természetes cukortartalom vízmegkötő hatása miatt, így hamarosan újra megszomjazunk. Ebből adódóan valamilyen – szénsavmentes ásványvízzel vagy tisztított csapvízzel történő – hígítás javasolható, amely gazdaságosabb és hatékonyabb szomjoltó hatású is egyben.

A gyümölcsnektárok már kevésbé hasznosak a levekhez képest az alacsonyabb gyümölcshányad és a hozzáadott cukor miatt, ennek ellenére még mindig jobban javasolható fogyasztásra, mint a gyümölcs- illetve üdítőitalok. Ez utóbbiak a legkevésbé építik a szervezetet, magas a cukortartalmuk és adalékanyagokat tartalmaznak. Kedvezőbb áruk miatt sokan vásárolják, pedig egészségesebb volna a 100 %-os levek otthoni hígítása.

A szénsavas üdítők frissítő hatása köztudottan a szén-dioxid hatásából adódik, így e termékek gyakori fogyasztásakor előfordulhat, hogy a szervezet nem kap elegendő vizet az életfolyamatokhoz. Emellett a szénsav kikezdheti az érzékeny gyomor nyálkahártyát és kellemetlen gázképzõdéseket eredményez.

A szörpök közül a tartósítószer nélküli, legfeljebb természetes aromát vagy színezéket tartalmazó termékek nevezhetőek viszonylag ártalmatlannak, bár a cukor ezekben is megtalálható. (Pl.: Vita-fruit, Piroska). Az aromákkal, színezékekkel dúsított szörpök (“ízû-szörp”) nem javasoltak általános fogyasztásra.

Mely üdítők fogyasztása javasolható tehát?

Táplálkozástudományi szempontból a rendszeres gyümölcsfogyasztás ellátja a szervezetet vitaminokkal, így a szomjúságérzetet legcélszerűbb tiszta vízzel oltani az ízesített italok helyett. Készíthetünk otthon sokféle gyógynövényteát is, amelyek jól helyettesítik az üdítőket. Az ún. lényerő edények segítségével otthon is előállíthatunk télire gyümölcsleveket tartósítószerek használata nélkül. Ha azonban mégis szeretnénk vásárolni valamilyen italféleséget, akkor – a kereskedelmi forgalomban kapható termékeket alapul véve – csak a természetes alkotókat tartalmazó, 100 %-os gyümölcslevek és az ásványvizek tekinthetőek elfogadhatónak. Az ásványvizek közül a szénsavmentes, 1000 mg/l-nél kisebb ásványi anyag tartalmú termékek javasolhatóak rendszeres fogyasztásra.

Forrás: Pilis-Vet kiadó

 

    Vélemény, hozzászólás?

    Főmenü