Ezaz úniós portál naprakészen vezet minden EU-s élelmiszer riasztást. Ha a jobb alsó ablakban beüti a keyword-be a pangasius szót, a származási országba (country) a Vietnam szót, nos, akkor a NÉBIH-el szemben rengeteg riasztást talál: https://webgate.ec.europa.eu/rasff-window/portal/?event=searchResultList
Sajnos nem jól szűr a rendszer, de, ha control F-el pangasius-ra keres, akkor látni fogja a risztások nagy számát. Persze nem hiszem el, hogy abból a koszos vízből tiszta halat lehetne tenyészteni, plusz persze a rengeteg táp.
Az európai pangasius riasztásokban szereplő mérgező vegyületek: nitrofurate nitrofurason (antibiotikum,a nagy egyedszám/m3 miatt fertőződnek az állatok)) ,sodium erithorbate -E316, unauthorised use of carbonate.
Kiváló magyar nyelvű dokumentumfilm
Eredeti cikk 2011. jan. 30.: Milyen gyanus kinézetű és szagú ez a tengeri hal, gondoltam, mikor elkezdtük kiolvasztani a Pangasius feliratú vietnámi fagyasztott halat. Gyorsan rájöttem, hogy tavi halról van szó. Nagyon laza szövetek, kellemetlen szag, enyhén sárgás hússzin és magas víztlartalom jellemzi a Pangasius-t. Ő a vietnámi (Dél-Kelet Ázsia területén mindenhol megél) cápaharcsa, amit táppal növesztenek gyorsan, mint a tápos csirkét. Helyette egyen inkább pl. a Hortobágyi Halgazdaság ZRT. által tenyésztett, a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött bio magyar pontyot és balatoni keszeget! Helyi termék=Helyi munkahely…
Pangasius tenyésztése videó: https://www.youtube.com/watch?v=IdoVgveiZO0
Milyen vízben is tenyésztik a Pangasius halakat? Arzén, nehézfém, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), DDT és metabolitjai (DDTs), fémszennyeződések, klórvegyületek (CHLs), hexaklór-ciklohexán izomerek (HCHs), és hexaklórbenzol (HCB)). A
Mekong folyó az egyik legszennyezettebb folyó a bolygón, és ezért az itt tenyésztett ( afolyóból nyerik a vizet) pangasius szennyezettsége nem kérdés. Francia források szerint a laboratóriumi mérések eredményeit nem veszik figyelembe a piaci szereplők, a szupermarketek ugyanúgy eladják, pedig már a lakosság is tud a Pangasius szennyezettségéről.
“A cápaharcsa – vagy köznapi nyelvén pangasius – a harcsafélék családjába tartozik és Délkelet-Ázsiából származik. Erőteljes teste sötét szürkéskék, hasa ezüstös. Színárnyalatok különbözhetnek egymástól az életkoruk szerint: a kisebb példányok háta sötétebb szürke az idősebbekké pedig barnásabb. Kifejletten a szabadban elérheti a 130 cm-ert is és a 44 kg-ot.
Keskeny hátúszója mögött zsírúszót visel. Farokúszója nagy és erős. Apró kidülledő szemével igen rosszul is lát és ijedékeny. Nappal aktív, mozgékony hal amit nagy mennyiségben tenyésztenek halgazdaságokban és jó sporthalnak is tartják Thaiföldön.
2003-ben az amerikai haltenyésztők tiltakozása miatt tiltólistára került és más nevekkel kezdték importálni az USA-ba (swai, stripe catfish). 2007-ben a WWF bojkott listájára is felkerült mert a tenyésztési módszerek környezetkárosodást idéztek elő.”- Kétes Áruk.hu
Összefoglalva tehát: mit gondolunk a vietnámi testvéreink hogy is csinálják a tenyésztést? Én, mint halimádó és horgászember, azonnal gondoltam, hogy tápozzák a halakat, jobb esetben tavi tartásban, rosszabb verzióban tartályos-ketreces neveléssel. Persze, hogy erről van szó: a profit és/vagy a megélhetés utáni hajsza már az egész világot megmérgezte: minél hamarabb, minél több húst akarnak a termelők termelni. Már írtam a tápos csirke esetéről, az ugyanez a helyzet. Hormonokkal, génmódosított takarmánnyal, halliszttel, egyéb ipari fehérjemaradványokkal etetik az állatokat az intenzív gazdaságokban. Többek között ezért kell leszokniunk a Tesco, Lidl, Cora, Auchan Penny Market és társaik használatáról. Ezeknél a multiknál a legkiélezettebb a profithajsza, ezért ők bármire képesek, behozzák a külföldi termékeket, éhbérért alkalmazzák a magyarokat, csökkentik a munkahelyek számát.
Vegye a húst megbízható magyar termelőtől, ha lehet, tekintse meg a telephelyet, mert közöttük is sok csaló, aki tápost árul. Ne egye a Tesco-s csirkét, mert egészségtelen és ehhez képest drága. Egyébként pedig minden magyar, aki a Tesco, Lidl, Cora, Auchan, Penny Market és a hozzájuk hasonló külföldi tulajdonú helyeken vásáról, az országának a munkahelyeit csökkenti és mezőgazdaságát, iparát, egyszóval gazdaságát rombolja, valamint a profitszivattyú mechanizmusával rengeteg pénzt von ki a magyar gazdaságból.
Hamarosan meg fogom keresni a magyar pontytenyésztőket is ezzel a témával. Vajon a nálunk kapható ponty mennyire tápos etetésű? Az afrikai harcsának hívott halról már hallottam, hogy tartályban tenyésztik szerencsétleneket!
Nos, akkor lássuk, hogy hogy is megy a vietnámi pangasius tenyésztése és hormonkezelése: Némi gyógyír megviselt gyomrunknak(miután elolvastuk a méreglistát), hogy a WWF 2007 óta vizsgálta a problémát és 2010-re megalkotta a pangasius standard-et, mely ellenőrzöttebb körülményeket teremtett elvileg. Itt az angol nyelvű link: WWF-Pangasius Standards. Írtam levelet a WWF-nek is, ha válaszolnak, közzéteszem.
Ez pedig egy angol link, hogy mivel serkentik a pangasius/cápaharcsa halak növekedését: Biomin Nem ajánlom a fogyasztását még az ellenségemnek sem!
Közben a WWF válaszolt az USA-ból: levelük lényege, hogy már sikerült megállapodni a vietnámi kormánnyal, hogy ellenőrizni fognak valamennyi gazdaságot. Persze ettől még táppal etetik a pangasius- cápaharcsa halakat!!! Tehát továbbra sem egészséges, természetesen kifejlődött halakról van szó és továbbra sem tiszta vízben tenyésztik őket.