Hangsúlyozom: az összes ún. “finomított étolaj” N-hexán oldószeres extrakciós eljárással készül Magyarországon! A gyártók próbálnak más, kevésbé káros oldószert találni (alkoholok), de ezek egyelőre túl drágák profitmaximalizálási ízlésüknek. Ők nem egészségeset akarnak adni a népnek, ez csak a reklámok sugalmazása, hanem pénzt akarnak keresni. Sokat lehetőleg. Az N-hexán Mol ajánlata itt: Mol N-hexán terméke
A továbbiakban idézem a vélemény-beküldő írását, aki válaszol az előző finomított étolaj cikkem vélemény kiegészítőjében megjelent “szakértő úr” beírására.:
Kedves „Szakértő” Mérnök Úr!
Ön valószínűleg egy finomítós-extrahálós üzemben mérnök, tehát egy kizárólag profitorientált multinacionális (vagy legalábbis ilyen boltok részére gyártó) kereskedelmi érdekektől vezérelt vállalat hű dolgozója. Itt az alkalom, hogy bemutassa nekünk, miért egészséges az Önök étolaja, valamint hogy miért nem káros az egészségre és ezt támassza is alá megfelelő SZAKIRODALOMMAL, bizonyítékokkal! Ön egyébként élelmiszeripari mérnök? Vagy netán villamosmérnök?
Amit mi tudunk az étolajgyártásról, azt egy egyetemi tankönyvből fogom idézni (Kiss Béla: Olajnövények, növényolajgyártás-Mezőgazda kiadó 2006.), amiben azt gondolom bátran megbízhatunk, mert mindenféle kereskedelmi érdektől mentes. Ebből tanulnak ma az élelmiszeripari mérnöknek tanuló diákok. Remélem, hogy az Ön indoklásai is hasonlóan független írásokból fognak származni.
„Nagyjából a második világháború végéig az olajsajtolás volt az olajkinyerés legszélesebb körben elterjedt, szinte mindenütt egyedül használt módszere.” – szóval az olajok száz egynéhány évig hidegen sajtoltak voltak!! Tehát annak a gyanúnak még csak az árnyékát is kerüljük el, hogy a hidegen sajtolt és szűz olajok nem alkalmasak sütésre, ahogy ezt Ön is próbálta sugallni a hozzászólásában. Hiszen régen is napraforgóolajat használtak sütésre, ami kisüzemekben volt gyártva, ahogy ezt a nagyszüleink szokták mondani: „olajütőkben”.
„Magyarországon az olajmagvak extrakciós feldolgozása az 1940-es években, a háborús kereslet hatására fejlődött ki.” – vagyis nagy volt a kereslet, sokat kellett gyártani, és ehhez segítségül hívták a kémia szertárat a nagyobb mennyiségű étolaj kivonására az egységnyi alapanyagból, ahogy azt a későbbiekben bemutatom. Azaz Önnek igaza volt abban, hogy a hidegen sajtolt és szűz olajok előállítása sokkal költségesebb, mivel egységnyi alapanyagból kevesebb olaj préselhető ki. Ennek igazolására kérdezze meg az árat egy reform boltban – biztos hogy magasabb mint az extrahált olajoké a fent említett okok miatt.
„Ez a nagy maradékolaj-tartalom az extrakciót attraktívvá teszi, mivel az extrakció olajkihozatala jóval nagyobb, mint a csigapréseké” Mi is az extrakció? „Nagy olajtartalmú magvakból (pl. napraforgó, repce) sajtolással nyerik ki az olaj nagy részét (a kezdeti 45-50% olajtartalom 18-22%-ra csökken). A szilárd anyag megfelelő előkészítés után kerül az extraktorba. Az oldható komponensek kivonása után az oldószert visszanyerik a kilúgozott vázanyagból.” „Az étolajiparban korábban extrakciós benzint használtak oldószerként. Ez a kőolaj-feldolgozásnál kapott könnyű párlat, amelynek forrási intervalluma 60-100 C. A TERMÉKEKBEN MEGENGEDETT OLDÓSZERMARADÉK AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN EGYRE CSÖKKENT.”
Ön az utolsó mondatot mivel magyarázza? Ki találja ki az aktuális értéket és miért? Milyen reakciókat okoz az oldószer az étolajban? Hogyan tudja bizonyítani, hogy a jelenleg aktuális, az étolajban megengedett oldószermennyiség nem okoz problémát az élő szervezetekben? Ha a jelenlegi mennyiség nem okoz problémát, akkor a régi nagyobb mennyiség okozott? Ha nem, akkor miért csökkentették? Mi lesz a következő megengedett érték és ki fogja megszabni? Önök, azaz a gyártók? Akkor hogyan bízhat ebben a fogyasztó? Kérem ezeket független szakirodalommal igazolni!
Folytatom az idézeteket a szakirodalomból:
„Az extrakciós benzinben lévő nehéz komponensek (hosszú szénláncú szénhidrogének) eltávolítása viszont túl költséges, ezért az extrakcióhoz technikai hexánt használnak. A tiszta (analitikai) hexán lassabban oldja az olajat, mint a kereskedelmi keverék. A n-hexán az I. tűzveszélyességi fokozatba tartozik. Gőzei a levegővel robbanó elegyet képezhetnek. Emellett veszélyes levegőszennyező (ún. illékony szerves anyag, angol nevének rövidítéséből VOC). Másrészről az élelmiszerben, gyógyszerben maradó oldószer egészségkárosító hatású. Az étolajgyártásban a hexán az általánosan alkalmazott oldószer. Kedvezőtlen tulajdonságai (káros az egészségre és környezetre, robbanásveszélyes) miatt intenzíven kutatják a helyettesítési lehetőségeket. Sajnos a technológiai szempontból alkalmas oldószerek (pl. alkoholok) ma még gazdaságilag nem versenyképesek a hexánnal.”
Itt olvasható a hexán biztonsági adatlapja:http://www.mol.hu/repository/111251.pdf
Mindenképpen olvassa el, főleg a 3. pontot, ahol az „Egészséget veszélyeztető káros hatások”-ról ír! Ez az anyag érintkezik az étolajjal amelyben sütünk, és mivel Ön mondta hogy marad belőle az étolajban, ezért azt le is nyeljük. Mit okoz ez a szervezetben? (és itt utalok ismét a megengedett oldószertartalomról feljebb feltett kérdéseimre)
Ennyit az extrakcióról. Menjünk át a finomításra. Egyes gyártók közzétett információi szerint ez a nyálkátlanítással kezdődik. Miért van szükség nyálkátlanításra a szakirodalom szeint?
„A foszfatidok, a fehérje és szénhidráttartalmú anyagok, a növényi nyálkaanyagok, valamint a kolloid(ális) vegyületek az olaj tartósságát erősen csökkentik és elősegítik a hidrolitikus és oxidatív zsírbomlást. Ezek a finomítás szempontjából hátrányosak, mivel a finomítási veszteséget erősen megnövelik.” – azaz ezeknek a természetes anyagoknak az eltávolítása újabb profitot eredményez a gyártóknak (ez a lényegesebb Önöknek), mellesleg az olaj eltarthatóságát növelik. Itt megjegyzem, hogy a legkevesebb minőségmegőrzési idő, melyet hidegen sajtolt olajokon láttam, az fél év volt. Nem gondolnám, hogy ez nem elég a fogyasztónak. Természetesen az Önök olaja sokkal több ideig megőrzi a minőségét a következőkben említett vegyi beavatkozások miatt. Ön szerint ez fizikai finomítás, ahogy Ön említette?
„A nem hidralizálható foszfolipideket savakkal kell megbontani. Erre a célra sokféle sav javasolható. Kezdetben a sósavtól és a citromsavtól kezdve a salétrom-, kén- és foszfor-, valamint kénessavon át az oxálsavig, amelyet az egyszerűbb szennyvíz miatt használtak, szinte az összes savat kipróbálták. Ma főleg foszfor- vagy citromsavat használnak.”
Belélegzés : A foszforsav gőzei erősen irritálják a nyálkahártyát és a légzőszerveket.
Lenyelés : Felmaródás a szájban és a torokban. Fájdalmas hányás.
Bőr : Irritáció , felmaródás.
Szem : A gőzök erősen irritálják a szemet.
A folyadék szembe kerülve erős felmaródást , súlyosabb esetben vakságot
okoz. Égő érzés könnyezés.
Citromsav: http://www.pandatechnology.hu/files/datasheets/1/citromsav-adatlap.pdf
Innen:
EU veszélyjel: Xi – Irritatív
R mondatok: R 36 Szemizgató hatású
S mondatok: S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást
Mi az Ön bizonyítéka arra, hogy ezek a savak nem tesznek kárt az étolajban?
Tovább a tankönyvből: „Minthogy a foszfatidok fiziológiailag értékes anyagok és növelik a termékek tápértékét, így a jelenlétük a növényi olajokban rendkívül kívánatos. Azonban aggregációs instabilitásuk következtében a nyersolajok már rövid ideig való tároláskor elvesztik a bennük való oldódási képességüket és észlelhető üledéket, csapadékot képeznek, ami az olaj áru- és minőségének csökkenéséhez vezet. Azonkívül a foszfatidok rontják az olaj technológiai tulajdonságait, komoly nehézségeket okozva az ezt követő technológiai folyamatokban.” – lám-lám, ismét csak a profitéhség érhető tetten az utolsó mondatban. A fentebb említett üledék és csapadék egyébként természetes anyag, minőségi romlást nem jelent, csupán esztétikait. Azt gondolom (sőt a fenti idézetből is kiolvasható), hogy sokkal inkább egészséges ez az anyag, mint az említett savak, melyekkel ezeket Önök kioldják, amely savak szintén érintkeznek az étolajjal a gyártáskor.
„Ezután kis mennyiségű, erősen hígított marónátronoldatot adagolunk a korábban adagolt savfelesleg semlegesítése céljából.” – marónátron? Biztonsági adatlapja: http://www.molar.hu/pdf/bt07177.pdf
Ajánlom elolvasni a toxikológiai információkat!
A finomítás következő lépése a derítés. Nézzük, erről mit ír ez az egyetemi tankönyv!
„Az olajokat és zsírokat deríteni, fehéríteni kell, hogy a nemkívánatos színes anyagot eltávolíthassák. Részben azért, mert ezek a színes anyagok az összetételük alapján az olaj ízét negatívan befolyásolnák, másrészt a fogyasztó a színt zavarónak találná. Ezért az élvezhetőséget vagy az eladhatóságát korlátozná. Azonkívül a derítésnél leválasztott részecskék és vegyületek jelentős része, mindenekelőtt az oxidációt fokozó tulajdonságokkal rendelkezők, indukálják az olaj romlását. Derítéskor az olajat olyan felületaktív anyaggal hozzák érintkezésbe, amelyek a nemkívánatos összetevőket adszorbeálják. Az adszorbenst és az adszorbeált részecskéket leszűrik és az olaj a kívánt színnel hagyja el a berendezést.” – én már fogyasztottam hidegen sajtolt olajat és egyáltalán nem zavar a színe, és az íze sem. Tényleg nem íztelen, mint a finomított olajok, de szerintem a paradicsomlé legyen paradicsom ízű, a napraforgó étolaj meg napraforgó ízű, hiszen ez így természetes. A színe meg gyönyörű aranysárga, nem olyan fakó mint a vegykezelt finomított olajoké. Az eltarthatóságról meg már fent írtam. Nekem bőven elég ha fél évig jó az étolaj… Mivel is végzik a derítést?
„A nem aktivált derítőföldek ma már csak kicsiny szerepet játszanak. Az aktivált derítőföldek is természetes derítőföldek. A különbség csak annyi, hogy ezeket savas kezeléssel aktiválják (erősítik). Az Európában elsődlegesen használt derítőföldek a montmorillonit, az alumínium-hidroszilikát (SiO2 : Al2O3 ca. 4:1)”
A sok vegyianyag után a kedves olvasóra bízom, hogy milyen étolajat fogyasztana szívesen. Arra kérem Önt, kedves „szakértő” mérnök úr, hogy cáfolja meg ezeket a gyártástechnológiai tényeket, ha tudja.
Leírom a hidegen sajtolt és a szűz étolajok gyártását. Erről nem kellett könyvet írni, mert nagyon egyszerű. Meg persze nagyon gazdaságtalan, ami a profitéhes multinacionális vállalatoknak nagyon rossz lenne, ezért ők nem így gyártanak.
- Mechanikus sajtolás csigapréseken
- durva szűrés
- finomszűrés
- palackozás
Pannon-info.hu összegzés
Ezek után kérem a kedves olvasókat, hogy döntsék el: egy rengeteg energiát, kőolajszármazékokat, veszélyes hulladékot termelő, vegyszereket igénylő környezetszennyező étolajat vásárolnak vagy az egyszerűen természetes, tradícionális és nagyon egészséges, természetes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó.
Finomított étolaj kb. árak: 2012.08.23.
Tesco étolaj: 430 Ft/l
Cba étolaj:470 Ftl
Vénusz étolaj:480 Ft
Hidegen sajtolt étolaj: 480 Ft/l
Megér Önnek 0-50 Ft-ot a családja egészsége?